2024. február 20-án a Romániai Energiavárosok Hálózata / OER webináriumot szervezett, amelynek középpontjában a hatékony kommunikáció állt, amellyel a helyi közösségek bevonhatók a közös klímavédelmi erőfeszítésekbe. Több mint 50 résztvevő volt jelen, és vitatta meg a Ready4NetZero projekt részét képező esemény témájával.
Izabela Kuśnierz, a PNEC - Association of Municipalities Polish Network „Energie Cités” munkatársa, a projekt koordinátora köszöntötte a résztvevőket a projekt 5. webináriumán, amely részeletes taglalta a klímasemlegességet. Szó esett a projekt fő célkitűzéseiről, többek között a kapacitásépítő webináriumokról, a workshopokról, a tanulmányutakról, a kommunikációs kampányról és a készülő útmutató dokumentumról is.
A Mariana Țînțărean és Alina Alexa által moderált webináriumra három igen releváns előadót hívtunk meg, akik feltárták, hogyan működhetnek együtt a helyi hatóságok és a polgárok a klímasemlegesség elérése érdekében, és megvitatták a klímasemlegességi kezdeményezések megvalósításához rendelkezésre álló eszközöket, amelyek mindenki számára elérhetővé és megvalósíthatóvá teszik azokat.
Az esemény első előadója Oliver HÖLCKE, az Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés (EUKI) kommunikációs tanácsadója volt. Oliver képzett újságíró, és mielőtt az EUKI kommunikációs csapatához csatlakozott volna, különböző németországi rádióállomásokon dolgozott, emellett a szövetségi környezetvédelmi minisztérium nemzetközi éghajlatvédelmi kezdeményezésének (IKI) PR-felelőse volt, és a GIZ vállalati kommunikációjával foglalkozott.
Az EUKI és az energiahatékonyságra összpontosító, finanszírozott projektek rövid bemutatása után Oliver bemutatkozott, és a „KISS - Keep It Short &Simple” elnevezésű előadása a kommunikáció néhány egyszerű és hatékony módjára összpontosított.
Tippeket és trükköket osztott meg a résztvevőkkel arra vonatkozóan, hogyan lehet hatékonyan közvetíteni egy rövid, de erőteljes üzenetet. Az egyik nagyon fontos szempont, amelyet Oliver a sikeres kommunikációval kapcsolatban említett, a „célcsoport-elemzés” volt, hiszen mindig érdemes megkérdezni magunktól, hogy ki a célközönség.
Végezetül Oliver rámutatott, hogy a külső kommunikáció döntő fontosságú egy vállalat, egy intézmény vagy egy projekt imázsa és hírneve szempontjából. A polgárokkal, partnerekkel, érdekelt felekkel és a nyilvánossággal való kapcsolatokat és bizalmat építi és tartja fenn. A kommunikáció közvetíti az értékeket, a célokat és a szolgáltatásokat, és fokozott láthatóságot, ismertséget és versenyképességet biztosít.
Amikor a résztvevők néhány tippet kérdeztek tőle az éghajlati kommunikációhoz, Oliver kiemelte annak fontosságát, hogy az üzenetet a célközönségre szabjuk. Az üzenet legyen egyszerű, és ha egy képet is kapcsolunk hozzá, a klímavészhelyzettel kapcsolatos üzenet még erőteljesebb lesz.
A második előadó Allison LE CORRE, az Energy Cities kommunikációs és EU-szakpolitikai igazgatója volt. Allison 2022 májusában csatlakozott az Energy Citieshez. Az uniós politikával foglalkozó kommunikációs szakemberként az a szándéka, hogy az éghajlat-politikát mindenki számára érthetőbbé tegye, és szilárdan hisz a történetmesélés erejében.
Beszédének középpontjában a következő kérdés állt: „Hogyan mozgósíthatják a városok a polgárokat a klímasemlegesség felé vezető úton?”, miközben az önkormányzatok csak városuk kibocsátásának 5-15%-áért felelősek. Az Allison által javasolt megoldás a maradék 90%-os bevonására 3 lépésből áll: figyelemfelkeltés (a folyamat érthetővé tétele), bevonás (a folyamat interaktívvá tétele), felhatalmazás (a folyamatot mindenki érezze sajátjának).
A polgárok bevonásának fontos eleme a közösségi gyűlés, amelyek helyi vagy nemzeti szinten véletlenszerűen kiválasztott egyénekből állnak, akik egy fontos kérdés megvitatására gyűlnek össze. Nagyon hasznos forrás a KNOCA útmutatója a klíma-közgyűlésekhez.
Corina Murafa, független szakpolitikai szakértő, aktivista és az éghajlat, az energia és a fenntarthatóság egyetemi oktatója volt az utolsó a három előadó közül. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a romániai Gazdasági és Szociális Tanács tagjaként nagy nonprofit, állami és magánszervezetekkel dolgozik együtt, hangot adva a civil társadalmi szervezeteknek Brüsszelben és Bukarestben. Munkája főként az igazságos energetikai átállással, az energiaszegénységgel és a vállalatok ESG-átalakításával foglalkozik. Tagja a Romániai Energiaszegénység Megfigyelőközpontnak, és a Bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodástudományi Karának PhD fokozatú oktatója, aki tanulmányai és hosszú távú ösztöndíjai révén szilárd tudományos háttérrel rendelkezik az energia- és klímagazdaságtan és -politika területén.
Corina a klímasemlegességi kommunikáció egy eltérő nézőpontját prezentálta. Beszélt a félretájékoztatásról, arról, hogy az álhírek gyorsabban terjednek, mint az igaz történetek, és arról, hogyan tudjuk megkülönböztetni az igazságot a mítosztól. Kiválasztott és bemutatott a résztvevőknek néhány releváns példát az álhírekre, amelyek az utóbbi időben nagyon gyorsan terjedtek Európa-szerte. Corina ezzel kapcsolatban azonban hangsúlyozta, hogy a tétlenség drágább, mint a cselekvés, ezért a megoldás a polgárok bevonásával történhet, és számos példát és ötletet mutatott be, amelyeket az önkormányzatoknak érdemes figyelembe venniük: klímavédelmi közösségi gyűlések, energiaközösségek, zöld iskolák.
A webinárium utolsó része interaktívabb volt, amelyet a kérdés-feleletnek és a nyílt vitának szenteltünk.
Râmnicu Vâlcea önkormányzata, az egyik résztvevő romániai város nagyszerű híreket osztott meg velünk: márciusban-júniusban megszervezik az első közösségi gyűlést. Az elkövetkező héten 2000 polgárnak küldenek 2000 levelet, hogy meghívják őket egy sorsolásra, majd kiválasztják az első közösségi gyűlés 20 tagját.
A résztvevők által feltett kérdések elsősorban arra vonatkoztak, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie az önkormányzatoknak a klímasemlegesség útján, például a szélsőséges pártok Európa-szerte növekvő száma és az Európai Unió ellenes üzeneteik, valamint az ukrajnai háború által generált energiaválság.
Mindhárom felszólaló arra a következtetésre jutott, hogy a klímasemlegességért folytatott küzdelem nem rövid távú kihívás, hanem hosszú távú megközelítést igényel, amely a fiatalabb generáció oktatásával kezdődik. Ami az útközben felmerülő válságokat illeti, azok nem változtathatják meg a hosszú távú célt, hanem éppen ellenkezőleg: olyan kihívásoknak kellene tekintenünk őket, amelyek új megoldások keresésére és rugalmasságra késztetnek bennünket.
- Oliver hangsúlyozta, hogy a rengeteg hír és a sok álhír megnehezíti az emberek számára, hogy kapcsolatban maradjanak a valósággal.
- Allison is úgy véli, hogy az oktatás lehet a kulcs, de addig is a kommunikáció és a párbeszéd is nagyon fontos az álhírek terjedésének megakadályozásához.
- Corina arra a következtetésre jutott, hogy a megelőzés jobb, mint a gyógyítás, és az iskolákat érdemes bevonni a párbeszédbe, hogy felkészítsék a polgárok következő generációját. Míg a zöld technológiák előnyeinek tudatosítása aktivizálja a közösséget, az éghajlati megoldások nemcsak a bolygó javát szolgálják, hanem a polgárok jóllétét is.
A webináriumot azzal a gondolattal zártuk, hogy a hatékony és célzott kommunikáció alapvető fontosságú a klímavédelmi fellépés és minden hasonló, fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezés esetében, vagy röviden: „A megfelelő üzenetet a megfelelő célcsoportnak”.
Az eseményt a Ready4NetZero projekt keretében szerveztük, amely a lengyel "Energie Cités"/PNEC (Lengyelország), az Önkormányzatok Lengyel Hálózata által koordinált kezdeményezés. Projektpartnerek: Ecologic Institute/ ECOLOGIC (Németország), Energiaklub Szakpolitikai Intézet / ENERGIAKLUB (Magyarország), a romániai Energiavárosok Hálózata/ OER (Románia), az Északnyugat-Horvátországi Regionális Energia- és Klímaügynökség/ REGEA (Horvátország). A projekt a résztvevő országok városait támogatja hosszútávú (2050) klímasemlegességi stratégiáik kidolgozásában. A helyi vezetők, önkormányzati dolgozók és helyi érdekeltek számára kapacitásépítést, más városokkal való tapasztalatcserét és információcserét biztosít.